A képzelet mérése
Olyan módszereket keresünk, amelyek megmutatják, hogy valakinek sikerül-e képként vagy hangként elképzelnie valamit, vagy nem. Ha szívesen részt venne a laboratóriumi vizsgálatban, itt tud jelentkezni.
A vizuális képzelet laboratóriumi vizsgálat során mérhető úgy, hogy a két szemnek két különböző képet mutatnak, és a nem afantáziás vizsgált személy valószínűbben látja meg azt, amelyiket képként elképzelte előtte (Keogh, 2018, 2024) . Másik módszer, hogy világos/sötét tárgyat kell elképzelnie a személynek, és akinek sikerül képként elképzelnie, annak a pupillamérete csökken/nő (Kay, 2022).
A kéz bőrének ellenállását vizsgálva mérhető, hogy félelmetes történetek olvasásakor az afantáziások nem félnek olyan érzékletesen, mint a többiek (Wicken, 2021).
Afantáziásoknál nem mérhető az az instrukció szerinti mozgás elképzelésére utaló jel, ami a többieknél igen (Dupont, 2022). Az is mérhető, hogy afantáziások nem képzelik el, nem "érzik" a mozdulatot, amikor olvasnak róla, a többiek viszont érzik gondolatban (Dupont, 2023).
EEG mérések szerint képzeletünk erősségétől, 'érzékletességétől' függő agyi aktivitást mutatunk (Walter, 1963). A vizuális mentális képek élénkségének egyéni különbségeinek kialakításában a figyelem éberségi hálózata fontos szerepet játszik, ami új utat mutathat a vizuális képzelet fejlesztésére (Huang, 2023).
Olyan számítógépen végezhető tesztet is kidolgoztak, amivel valószínűsíthető, hogy valaki afantáziás, minden egyéb mérőeszköz, képzeleti instrukció vagy képzeletre vonatkozó kérdés nélkül. (Purkart, 2024)