Előny vagy hátrány?

Afantáziás és hiperfantáziás képzőművészek alkotásai láthatók ezen az online kiállításon. Ki lehet találni, hogy melyik alkotő afantáziás?

Az afantáziás matematikus Henry Segerman ezt mondja: "Képes vagyok fejben megoldani a vizuális problémákat, de bármi is történik odabent, egyáltalán nem érzem látásnak." 

Lynne Kelly írónő afantáziás és memória-atléta, ez a könyve memória-edző módszereket mutat be.

Szeretnénk "kigyógyulni" az afantáziából?

Dustin Grinnell, afantáziás író írja saját "kigyógyulási" kísérletéről: "A vizsgálódás szellemében, nekem is meg kellett próbálnom... Egy alaktalan fény felvillanását láttam. Életemben először láttam valamit gondolatban, ami egy kép elképzelése felé közelíthet. De nem hiszem, hogy folytatni fogom a gyakorlást. Megtanultam, hogy egyéni módon látom a világot, és nem szeretném ezt feladni."

Később írt egy olyan novellát, amiben a fenti gondolatot bővebben is kifejti. "Sajnos Theodore [az ex-afantáziás főhős] új képességének váratlanul nagy ára volt. Az elkövetkező hónapokban egyre zaklatottabb lett, mert kiszámíthatatlanul, egyre rendszeresebben és élénkebben törtek be gondolataiba látványok. Panaszkodott, hogy képekbe "fullad". Egy ismerős vagy kolléga mikro-arckifejezése szálkaként gondolataiba ragadt, felzaklatva őt hetekkel azután is, hogy szeme sarkából észrevette."

Mary Doria Russell írónő képeket nem lát gondolataiban, de hangokat hall: "Gyakran gondolkoztam azon, hogy csak vékony a határvonal aközött, amit én csinálok írás közben, és aközött, amire mások gyógyszert szednek..."

Híres afantáziások

Aldous Huxley?

"Amennyire emlékszem, mindig is gyenge vizualitással bíró ember voltam. A szavak - legyenek bár költők nagy horderejű szavai - nem hívnak elő képeket a képzeletemből. Semmilyen hypnagóg [álomba vezető] látomás nem köszönt az alvás határán. Ha felidézek valamit, emlékezetem nem úgy tárja azt elém, mint egy élénk, színes eseményt vagy tárgyat. Akaratom megfeszítésével, nem túl élénken, de fel tudom idézni, hogy mi történt tegnap délután, hogyan nézett ki Lugarno, mielőtt a hidakat elpusztították volna, vagy hogyan nézne ki a Bayswater Road, ha kizárólag kedves, zöld omnibuszok közlekednének rajta, amelyeket kivénhedt lovak húznának három és fél mérföldes sebességgel. Az ilyen képek azonban nem túl erősek, és semmilyen önálló életük nincs. Úgy hasonlítanak a valódi, észlelt dolgokhoz, mint ahogyan Homérosz szellemei hasonlítottak a hús-vér emberekhez, akik meglátogatták őket az árnyak között. Csak akkor kelnek önálló életre szellemi képzelgéseim, ha magas lázam van. Azok számára, akiknek vizuális képessége fejlett, belső világom bizonyára rendkívül szürkének, korlátoltnak és unalmasnak tűnik." (Az észlelés kapui, 4.oldal)

Craig Venter

[2011-ben, jó fél évtizeddel az "afantázia" elnevezés megalkotása előtt] arra a kérdésre, hogy mi az ő legjelentősebb adottsága, Venter ezt válaszolta: "Különös gondolkodásmódom van. Egyáltalán nincs vizuális memóriám. Minden konceptuális számomra. [...] Másképpen látom a dolgokat."  

Az afantáziások agya "úgy tárolja az információt, mint egy számítógép, de nincs képernyő csatlakoztatva a számítógéphez."

Craig Venter mondta: "Tudományos vezetőként úgy tapasztaltam, hogy az afantázia nagyban segíti az összetett információk új ötletekbe és megközelítésekbe való beépülését. A tények memorizálása helyett fogalmak megértésével tudtam összetett, multidiszciplináris csapatokat vezetni anélkül, hogy részletesen ismernem kellett volna munkájukat." 

Blake Ross

"... nem vicc... van, aki képes képekben elképzelni valamit..."

Ed Catmull

A Pixar volt igazgatója, Ed Catmull "lelki szeme vak".

Glen Keane

Glen Keane, aki a Kis Hableányt alkotta, is a népesség képi képzelet nélküli 2%-ához tartozik.

Így rajzol: "Mélyen önmagába néz, az érzelmeket nézi, ez vezeti rajzolását."



Az Oscar díjas afantáziás művész alkotásaként a "Szörnyeteg" így született meg: "Gorilla rajzaim és gorilla fotóim voltak, oroszlánokkal kapcsolatban kutattam. Ezeket az állatokat mind körberektam az irodámban. A közeli állatkitömőtől egy nagy bölényfejet vettem, azt is a falamra tettem."

Az absztrakt gondolkodás gyorsabb, mint a vizuális?

Az afantáziások szükségszerűen jobbak az absztrakt gondolkodásban, mint a többség. (Nem a részletekre emlékeznek :) "amikor én egy bizonyos macskát érzékelek, akkor az említett észlelés másolata ennek a macskának egy absztrahált változata; egy absztrakt macska, amely elveszíti kötődését ahhoz a konkrét időhöz és helyhez, ahol a macskát észleltem, érzékeltem. Továbbá elveszítheti néhány sajátos tulajdonságát is, mint például a színét, mivel az absztrakt macskának nem feltétlenül kell rendelkeznie semmilyen színnel." (Scholz, 2023, 20.oldal