Eddigi kutatások eredményei

Ezen az oldalon a "kezdetektől" követheti az afantázia-kutatás legjelentősebb tudományos írásait, és "közérthető" személyes leírásokat is mutatunk.

Afantáziával kapcsolatos kutatások

Az "afantázia" névadója: Zeman (2015. június) Lives without imagery - Congenital aphantasia

Keogh, Pearson (2017. október) The blind mind: No sensory visual imagery in aphantasia

Pearson (2019 augusztus) The human imagination: the cognitive neuroscience of visual mental imagery

Wicken et. al. (2019.augusztus) The critical role of mental imagery in human emotion: insights from Aphantasia

Bainbridge et. al. (2019. december) Quantifying Aphantasia through drawing: Those without visual imagery show deficits in object but not spatial memory

Thorudottir et. al. (2020 január) The architect who lost the ability to imagine: The cerebral basis of visual imagery

Zeman el.al. (2020. március) Phantasia - The psychological significance of lifelong visual imagery vividness extremes

Keogh et al. (2020. május) Cortical excitability controls the strength of mental imagery

Daves et al. (2020 június) A cognitive profile of multi-sensory imagery, memory and dreaming in aphantasia

Milton et al. (2020. szeptember) Behavioral and neural signatures of visual imagery vividness extremes: Aphantasia vs. hyperphantasia

Egész folyóiratszám foglalkozik a képzelettel kapcsolatos kutatásokkal. Hogyan tudja eldönteni agyunk, hogy valóban látunk valamit, vagy csak képzeljük? Milyen tudattalan képzeletünk? Milyen hatással van figyelmünk képzeletünkre?

Afantáziások is lehetnek szinesztéziások.

Összefoglaló a Handbook of Clinical Neurology-ban: Aphantasia: The science of visual imagery extremes

Az afantáziások vizuális munkamemória feladatokban ugyanolyan jók, mint a többiek, de más stratégiával dolgoznak. (Keogh, 2021. augusztus)

Az erősebb képzelőerő nagyobb szenzoros érzékenységgel jár együtt, nem csak vizuális, hanem más érzékelési területeken is. (Dance, 2021. augusztus)

Fényben, akár valós, akár képzelt, összehúzódik a pupillánk, sötétben tágul. Így mérhető, hogy valaki afantáziás-e. (Kay, 2021 szeptember)

Afantáziásoknak is vannak "alcsoportjai". (Pounder, 2021. szeptember)

Egy kutatás szerint aki vizuálisan afantáziás, a többségnél valószínűbben afantáziás más területen is. Az afantázia szót a cikk csak a vizuális afantáziára javasolja, amit az általa adott "dysikonesia" nevű problémakör ((?)) részének tekint.

Méréseik szerint aki vizuálisan vagy más területen afantáziás, az az adott területen érkező ingerekre kevésbé érzékeny, mint a többség. (Dance, 2021 augusztus)

Néhány afantáziával kapcsolatos érdekes írás

Blake Ross (2016.április): Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind

Dustin Grinnell (2016. április): My mind's eye is blind - so what's going on in my brain?

Dustin Grinnell (2020. február): novella egy elképzelt "gyógyítás" eredményéről

Személyes írás a New York Times-ban (2020. július 15.): Living With Aphantasia, the Inability to Make Mental Images

Afantáziás képzőművészek nem képzeletükben alkotnak, hanem gondolataikat a valóságra érzékletesen kiterjesztve vizsgálják: Extended Imagining: the case of the aphantasic artist

Azok a személyek, akik látnak ugyan belső képeket, de nem élénken, bizonyos frekvenciájú villogó zajt alkalmazó módszerrel élénkebb képlátás felé segíthetők. Az afantáziások nem létező belső képei azonban így sem hívhatók elő. (Königsmark et. al, 2020. augusztus)

Az eddigi kutatások összefoglalása olvasható a The Cambridge Handbook of the Imagination könyvben, a The Visual Imagination és az Aphantasia fejezetben.

.