Eddigi kutatások eredményei
Ezen az oldalon a "kezdetektől" követheti az afantázia-kutatás legjelentősebb tudományos írásait, és "közérthető" személyes leírásokat is mutatunk.
Afantáziával kapcsolatos kutatások
Az "afantázia" névadója: Zeman (2015. június) Lives without imagery - Congenital aphantasia
Keogh, Pearson (2017. október) The blind mind: No sensory visual imagery in aphantasia
Pearson (2019 augusztus) The human imagination: the cognitive neuroscience of visual mental imagery
Wicken et. al. (2019.augusztus) The critical role of mental imagery in human emotion: insights from Aphantasia
Bainbridge et. al. (2019. december) Quantifying Aphantasia through drawing: Those without visual imagery show deficits in object but not spatial memory
Thorudottir et. al. (2020 január) The architect who lost the ability to imagine: The cerebral basis of visual imagery
Zeman el.al. (2020. március) Phantasia - The psychological significance of lifelong visual imagery vividness extremes
Keogh et al. (2020. május) Cortical excitability controls the strength of mental imagery
Daves et al. (2020 június) A cognitive profile of multi-sensory imagery, memory and dreaming in aphantasia
Milton et al. (2020. szeptember) Behavioral and neural signatures of visual imagery vividness extremes: Aphantasia vs. hyperphantasia
Egész folyóiratszám foglalkozik a képzelettel kapcsolatos kutatásokkal. Hogyan tudja eldönteni agyunk, hogy valóban látunk valamit, vagy csak képzeljük? Milyen tudattalan képzeletünk? Milyen hatással van figyelmünk képzeletünkre?
Afantáziások is lehetnek szinesztéziások.
Összefoglaló a Handbook of Clinical Neurology-ban: Aphantasia: The science of visual imagery extremes
A "Belső reprezentációink kérdőív" arra kérdez rá, hogy mennyire vizuálisan vagy verbálisan képzelünk el valamit. A cikkben leírt kísérlettel ez alá is támasztható. Például ha valaki a telefonszámokat 'hallva' memorizálja, könnyen összekeveri a 4 és 7 számot. Vizuálisan memorizálva pedig nem.
Az afantáziások vizuális munkamemória feladatokban ugyanolyan jók, mint a többiek, de más stratégiával dolgoznak. (Keogh, 2021. augusztus)
Az erősebb képzelőerő nagyobb szenzoros érzékenységgel jár együtt, nem csak vizuális, hanem más érzékelési területeken is. (Dance, 2021. augusztus)
Fényben, akár valós, akár képzelt, összehúzódik a pupillánk, sötétben tágul. Így mérhető, hogy valaki afantáziás-e. (Kay, 2021 szeptember)
Afantáziásoknak is vannak "alcsoportjai". (Pounder, 2021. szeptember)
Egy kutatás szerint aki vizuálisan afantáziás, a többségnél valószínűbben afantáziás más területen is. Az afantázia szót a cikk csak a vizuális afantáziára javasolja, amit az általa adott "dysikonesia" nevű problémakör ((?)) részének tekint.
Méréseik szerint aki vizuálisan vagy más területen afantáziás, az az adott területen érkező ingerekre kevésbé érzékeny, mint a többség. (Dance, 2021 augusztus)
A népesség 0.8%-a egyáltalán nem gondolkodik / emlékezik képekben, 3.1%-a pedig csak alig / halványan / elmosódottan. (Dance, 2021 december)
Az afantáziások nemcsak saját életük eseményeire emlékeznek általában rosszabbul, mint a képekben is emlékezők, hanem tanult információkra is. (Monzel, 2021 október) {? kevesebb emlék <=> gyorsabb gondolkodás ?}
A vizuális képzeletet mérő feladatokban csak nagyon kicsit lassabb az afantáziások csoportja, mint a többieké. (Pounder, 2022. január)
Van, aki képeket nem lát gondolataiban; van, aki hangokat nem hall; ...; van, aki semelyik érzékszervével megtapasztalt információt nem tudja újra felidézni gondolataiban. Azt javasolják a kutatók, hogy ezt a sokféle megtapasztalást mind "afantáziának" nevezzük, és ezt pontosítsuk az érzékelési terület nevének hozzáadásával, például "látási afantázia", "hallási afantázia", ..., "teljes afantázia". (Monzel, 2022 február)
A tárgyakra és a térbeli elhelyezkedésükre vonatkozó afantázia és hiperfantázia egymástól független lehet (Palermo, 2022). Egy tárgyat sokféleképpen lehet "nem tökéletesen" elképzelni: A: mint a valóság, B: elmosódott, C: fekete-fehér, D: 2 dimenziós.
Az afantáziások kevésbé élik át múltbeli emlékeiket és jövőbeli elképzeléseiket, mint a többség (Dawes, 2022), a "vizuális" gondolkodást igénylő feladatok megoldásában azonban ugyanolyan jók (Knight, 2022).
Blomkvist (2022 július) egységes elméletbe próbálja foglalni az afantázia sokféle megjelenését.
Bár az afantázia egyáltalán nem betegség, kicsit "stresszesebb" afantáziásan élni, mint képek elképzelésére képesen (Monzel, 2022).
A művészek alkotási folyamatában a képzelet szerepe nagyon sokféle lehet; a művet látva vagy hallva nem sejtjük, hogy mit alkottak meg képzeletben és mit, illetve milyen részleteket próbáltak ki a valóságban megtapasztalva (MacKisack, 2022)
A vizuális és verbális képzelet gondolkodásunkban betöltött szerepe folyamatos gondolkodás tárgya (Cole, 2022).
Ismét azt mérték, hogy a vizuális képzelet segíti, hogy valamit megtaláljunk, hiánya pedig jelentősen meghosszabbítja a keresés idejét. Tehát nem a figyelmetlenség, hanem az afantáziásság az oka annak, hogy nehezebben találjuk meg a keresett tárgyat az áruház polcain, avagy személyt a tömegben. (Monzel, 2023)
Úgy tűnik, hogy vannak afantáziások, akik nehezebben öntik szavakba érzelmeiket ('alexithymia'), mint a 'nagy többség' (Jungmann, 2022).
Az afantáziások nem kevésbé empatikusak, mint a többiek, ha látnak valamit, de a "csak" olvasott / hallott információkkal kapcsolatban nehezebb empátiát érezniük (Monzel, 2023).
A traumatikus események a többség gondolataiba leginkább látványként villannak be. Az afantáziások sem védettek azonban a traumatikus történések utóhatásaitól; de a rossz emlékek főleg verbális formában törnek be (Keogh, 2023).
A kognitív viselkedésterápia keretében történő félelem kioltás általában vizuális képzeletet használ. Afantáziások részvételével a propozicionális gondolatok szerepét vizsgálták (Monzel, 2023. február).
Hallás-afantáziások és hangokat-elképzelők között nem sikerült különbséget kimutatni a hallási képzeletet igénylő feladatokban (Pounder, 2023).
Az afantáziások létezése bizonyítja, hogy a képzelet többféle lehet, és nem szükséges hozzá az, hogy érzékszervvel való érzékeléshez hasonlóan gondolkodjunk (Arcangeli, 2023).
Az afantáziások ugyanolyan pontossággal emlékeznek formákra / alakokra, színekre, leírt szavakra, helymeghatározásokra, arcokra, mint a többiek. Ám lassabban találják meg a választ. Valószínűleg azért, mert bár ugyanaz az információ van a fejükben, mint a többiekében, ők nem vizuális, hanem más úton keresnek gondolataikban. (Liu, Bartolomeo, 2023)
Az olvasmányaikat másképp élik meg az afantáziás személyek, mint a többség. Azt már régebben kimutatták, (Wicken, 2021) hogy félelmetes történetek olvasásakor az afantáziások nem mutatnak olyan félelmi reakciót - bőrellenállás változás, "izzad a tenyerem" -, mint a többiek. Most azt mérték, hogy mozgásról szóló történet olvasásakor a mozgást nem élik úgy át, ahogy a többiek. (Madden-Lombardi, 2023)
Afantáziások hipnotizálhatóságát is vizsgálták a kutatók. Méréseik szerint nem hipnotizálhatók jelentősen nehezebben, mint a többiek. (Cabbai, 2023)
Képzeletünk segítségével változtatjuk meg érzékelésünket és világunkat. Ennek modelljét mutatja Marks, 2023.
A többséggel ellentétben, az afantáziások képfelismerését NEM rontja, ha előtte le kell írniuk, hogy mit láttak (Monzel, 2023).
Néhány afantáziával kapcsolatos érdekes írás
Blake Ross (2016.április): Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind
Dustin Grinnell (2016. április): My mind's eye is blind - so what's going on in my brain?
Dustin Grinnell (2020. február): novella egy elképzelt "gyógyítás" eredményéről
Személyes írás a New York Times-ban (2020. július 15.): Living With Aphantasia, the Inability to Make Mental Images
Afantáziás képzőművészek nem képzeletükben alkotnak, hanem gondolataikat a valóságra érzékletesen kiterjesztve vizsgálják: Extended Imagining: the case of the aphantasic artist
Azok a személyek, akik látnak ugyan belső képeket, de nem élénken, bizonyos frekvenciájú villogó zajt alkalmazó módszerrel élénkebb képlátás felé segíthetők. Az afantáziások nem létező belső képei azonban így sem hívhatók elő. (Königsmark et. al, 2020. augusztus)
Az addigi kutatások összefoglalása olvasható a The Cambridge Handbook of the Imagination könyvben, a The Visual Imagination és az Aphantasia fejezetben.
Lynne Kelly, memóriabajnok, a Memorycraft könyv (2020) szerzője élénk képeket alkot elméjében, hogy ezek segítségével emlékezzen tényekre. Azt javasolja azonban, hogy a 'kép' szót értsük metaforikusan, ki-ki saját képessége szerint. Az író a könyv megírása után tudta meg, hogy vannak, akik 'igazi' képeket látnak gondolataikban, míg az ő 'képei' csak metaforikusan nevezhetők képeknek; ezt írja: "Valószínűleg többet használok történeteket és logikát, mint azok, akik könnyen tudnak vizualizálni. [...] Amikor az "élénk képek" megteremtéséről beszélek, ahogyan azt a könyvben oly gyakran teszem, nem valódi, látható, hanem metaforikus képekre gondoltam: fogalmakra, történetekre, ötletekre. Valóban vannak homályos, konstruált képeim valahol a fejem mögött (ennek van értelme számomra!), de ezek fátyolosak, színtelenek, meghatározatlanok." (Kelly, 2022)
