Eddigi kutatások eredményei
Ezen az oldalon a "kezdetektől" követheti az afantázia-kutatás legjelentősebb tudományos írásait, és "közérthető" személyes leírásokat is mutatunk.
Afantáziával kapcsolatos kutatások
Az "afantázia" névadója: Zeman (2015. június) Lives without imagery - Congenital aphantasia
Keogh, Pearson (2017. október) The blind mind: No sensory visual imagery in aphantasia
Pearson (2019 augusztus) The human imagination: the cognitive neuroscience of visual mental imagery
Wicken et. al. (2019.augusztus) The critical role of mental imagery in human emotion: insights from Aphantasia
Bainbridge et. al. (2019. december) Quantifying Aphantasia through drawing: Those without visual imagery show deficits in object but not spatial memory
Thorudottir et. al. (2020 január) The architect who lost the ability to imagine: The cerebral basis of visual imagery
Zeman el.al. (2020. március) Phantasia - The psychological significance of lifelong visual imagery vividness extremes
Keogh et al. (2020. május) Cortical excitability controls the strength of mental imagery
Daves et al. (2020 június) A cognitive profile of multi-sensory imagery, memory and dreaming in aphantasia
Milton et al. (2020. szeptember) Behavioral and neural signatures of visual imagery vividness extremes: Aphantasia vs. hyperphantasia
Egész folyóiratszám foglalkozik a képzelettel kapcsolatos kutatásokkal. Hogyan tudja eldönteni agyunk, hogy valóban látunk valamit, vagy csak képzeljük? Milyen tudattalan képzeletünk? Milyen hatással van figyelmünk képzeletünkre?
Afantáziások is lehetnek szinesztéziások.
Összefoglaló a Handbook of Clinical Neurology-ban: Aphantasia: The science of visual imagery extremes
Az afantáziások vizuális munkamemória feladatokban ugyanolyan jók, mint a többiek, de más stratégiával dolgoznak. (Keogh, 2021. augusztus)
Az erősebb képzelőerő nagyobb szenzoros érzékenységgel jár együtt, nem csak vizuális, hanem más érzékelési területeken is. (Dance, 2021. augusztus)
Fényben, akár valós, akár képzelt, összehúzódik a pupillánk, sötétben tágul. Így mérhető, hogy valaki afantáziás-e. (Kay, 2021 szeptember)
Afantáziásoknak is vannak "alcsoportjai". (Pounder, 2021. szeptember)
Egy kutatás szerint aki vizuálisan afantáziás, a többségnél valószínűbben afantáziás más területen is. Az afantázia szót a cikk csak a vizuális afantáziára javasolja, amit az általa adott "dysikonesia" nevű problémakör ((?)) részének tekint.
Méréseik szerint aki vizuálisan vagy más területen afantáziás, az az adott területen érkező ingerekre kevésbé érzékeny, mint a többség. (Dance, 2021 augusztus)
A népesség 0.8%-a egyáltalán nem gondolkodik / emlékezik képekben, 3.1%-a pedig csak alig / halványan / elmosódottan. (Dance, 2021 december)
Az afantáziások nemcsak saját életük eseményeire emlékeznek általában rosszabbul, mint a képekben is emlékezők, hanem tanult információkra is. (Monzel, 2021 október) {? kevesebb emlék <=> gyorsabb gondolkodás ?}
A vizuális képzeletet mérő feladatokban csak nagyon kicsit lassabb az afantáziások csoportja, mint a többieké. (Pounder, 2022. január)
Van, aki képeket nem lát gondolataiban; van, aki hangokat nem hall; ...; van, aki semelyik érzékszervével megtapasztalt információt nem tudja újra felidézni gondolataiban. Azt javasolják a kutatók, hogy ezt a sokféle megtapasztalást mind "afantáziának" nevezzük, és ezt pontosítsuk az érzékelési terület nevének hozzáadásával, például "látási afantázia", "hallási afantázia", ..., "teljes afantázia". (Monzel, 2022 február)
A tárgyakra és a térbeli elhelyezkedésükre vonatkozó afantázia és hiperfantázia egymástól független lehet (Palermo, 2022). Egy tárgyat sokféleképpen lehet "nem tökéletesen" elképzelni: A: mint a valóság, B: elmosódott, C: fekete-fehér, D: 2 dimenziós.
Az afantáziások kevésbé élik át múltbeli emlékeiket és jövőbeli elképzeléseiket, mint a többség (Dawes, 2022), a "vizuális" gondolkodást igénylő feladatok megoldásában azonban ugyanolyan jók (Knight, 2022).
Blomkvist (2022 július) egységes elméletbe próbálja foglalni az afantázia sokféle megjelenését.
Néhány afantáziával kapcsolatos érdekes írás
Blake Ross (2016.április): Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind
Dustin Grinnell (2016. április): My mind's eye is blind - so what's going on in my brain?
Dustin Grinnell (2020. február): novella egy elképzelt "gyógyítás" eredményéről
Személyes írás a New York Times-ban (2020. július 15.): Living With Aphantasia, the Inability to Make Mental Images
Afantáziás képzőművészek nem képzeletükben alkotnak, hanem gondolataikat a valóságra érzékletesen kiterjesztve vizsgálják: Extended Imagining: the case of the aphantasic artist
Azok a személyek, akik látnak ugyan belső képeket, de nem élénken, bizonyos frekvenciájú villogó zajt alkalmazó módszerrel élénkebb képlátás felé segíthetők. Az afantáziások nem létező belső képei azonban így sem hívhatók elő. (Königsmark et. al, 2020. augusztus)
Az eddigi kutatások összefoglalása olvasható a The Cambridge Handbook of the Imagination könyvben, a The Visual Imagination és az Aphantasia fejezetben.
